BKNSZ

Programjaink:





Felnőttképzési programok, jó gyakorlatok a Közép-Magyarország Régióban - az EU elvárásairól a felnőttképzés területén c. konferencia

beszámoló

Helye: Budapesti Művelődési Központ
Ideje: 2008. június 27. 10-16 órakor
Rendezője: Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség
Támogató partnere: Budapesti Művelődési Központ
A konferencia a Magyar Népfőiskolai Társaság "Az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése - az EU elvárások megismerése" c. FMM/NSZFI által támogatott projekt keretében valósult meg.
A konferencián 53 regisztrált résztvevő jelent meg, csatoljuk a jelenlét ívet, fényképeket, valamint az ott elhangzott előadások anyagát CD-n.
A konferencia résztvevői megkapták a most megjelent Esélyt adunk c. felnőttképzési jó gyakorlatok gyűjteményes kiadványt, amelyet az MNT adott ki a projekt keretében.
A konferenciát megelőzően (június 25-n du.) a Civil Rádióban 1 órás élő műsor keretében foglalkoztak a népfőiskolák az élethosszig tartó tanulásban betöltött szerepéről a régióban.


A konferenciát Margittai Katalin a BMK igazgatója és Varga Gyula a BKNSZ alelnöke nyitotta meg. Hangsúlyozták, hogy a két szervezetet a régióban a felnőttképzés köti össze, s az a jó kezdeményezés, hogy e konferencia keretében tudás cserét folytatunk a működő felnőttképzési programokról, jó gyakorlatokról.


A legfontosabb Unios irányelvek - a Felnőtt Tanulási Cselekvési Program előadója dr.Sz.Tóth János Phd, az MNT elnöke, összefoglalta az EU helyzetét, kihívásokat, a cselekvés irányait.
Az ismert kihívások: versenyképesség, demográfiai változások, társadalmi felzárkózás kérdésköre, - a válaszok, cselekvési programok az egyes tagállamok szuverén nemzeti színtű oktatáspolitikájában jelennek meg. A nyitott koordináció keretében kialakult a jó gyakorlatok cseréje iránti igény, amely a különféle adottságokból eredő sokszínűséget és a gyakorlatban már megvalósult, működő képzési programokat jelent.
Az EU Bizottságának legfontosabb üzenete, hogy a tanulásban ( felnőtt tanulásban) lebontsa az akadályokat, szemléletformálásra van szükség, mert nem az egyes emberrel van a baj, hanem az együtt nem működő intézményrendszerrel. MO-n csak 3,3 %-a vesz részt a felnőtt korú népességnek a felnőttképzésben, amellyel sereghajtók vagyunk az EU-ban. A tanuló társadalom felé a minőségi közművelődési és felnőttoktatási rendszer, kínálat vezet, s ebben a folyamatban egyre inkább felértékelődik a nem formális tanulás elismerésének szükségessége.


A Társadalmi kihívások - felnőttképzés válaszai tegnap és ma c. előadásában Dr. Maróti Andor Phd azt elemezte, vajon miért nem tanulnak az emberek?


Az ismert válaszok (nincs időm, pénzem, a közép-felsőfokúak tanulnak, rosszul tanultak egykor, kényszerek, öröm nélkül) mélyén húzódik a valódi kérdés, mi az igazi, a hatékony tanulás? Az új felfogás a tanulásról, a produktív tanulás - gondolati aktivitás - kreatív tanulás felszabadító pedagógiáját, a megértés folyamatát ismertette több, az analfabéták között végzett tapasztalati kutatás alapján, valamint a hazai öntevékenység, szabadművelődés egykori jó gyakorlatát. Azt a folyamatot, hogyan lehet megtanítani az embereket arra, hogyan találják meg a kiutat személyes válsághelyzetükből - a problémamegoldó gondolkodás, a kompetencia alapú képzések, a kulcsképességek erősítése módszerei alapján.
Ismertette a nemzetközi összehasonlítást is: Pl. A magyar népesség gyenge a szövegértésben, Svédország, különösen a tanulóköri módszerrel elérte, hogy 1,5 millió svéd vesz részt a mindennapi felnőttképzésben, a részvételi demokráciában. Itthon fejleszteni kell az aktív állampolgárrá válást, képzést, a kritikus, nyitott gondolkodást. Ezért is van szükség a szemléletformálásra a tanulásban: erősíteni kell az intenzív, a csoportos tanulási formákat, a problémamegoldó párbeszédet a felnőttképzési és oktatási intézményrendszerben.


A felnőttképzés hatékonyságának feltételrendszere c. előadásában Dr. Piros Márta a Károly Róbert Főiskola Felnőttképzési Központ igazgatója kifejtette, hogy a legfontosabb kérdés a szakképzettség megszerzése, a nem formális tanulás és az informális tanulás elismerése, a felsőoktatás és felnőttképzés együttműködése, valamint valódi, fel nem tárt erőforrásnak tartja, a civil szervezetek és a felsőoktatás jobb együttműködésében rejlő lehetőségeket.


Mihályfi Márta az MNT főtitkára vázolta a Magyar Népfőiskolai Társaság felnőttképzést fejlesztő programját, melynek lényeges eleme volt a tapasztalatai alapján megfogalmazott hiány: az együttműködési képesség gyengesége.
Előtérbe került az EU-ban a nem formális tanulás mérése, s ennek egyik eredményes összehasonlító módszere a Jó gyakorlatok gyűjtése, cseréje, amely azt is megmutatja, pl. mi működik ma Magyarországon, - mi a helyzet a hazai nem formális tanulás elismerésével,- mi a helyzet a felnőttképzés, mint szakma elismerésével( kik tanítanak, mit, a Felnőttképzési TV. mit segített, mi a tapasztalat az andragógus képzéssel).


Összefoglalta a felnőttképzést fejlesztő cselekvési tervről megfogalmazódott véleményeket, az eddig lezajlott regionális konferenciák alapján:

  • külső kényszer a tanulás,
  • hiányos a művészeti nevelés a tanulási folyamatban,
  • alacsony a társadalmi elismertsége a felnőttkori tanulásnak,
  • az andragógus képzés hiányossága a megfelelő gyakorlóhely,
  • a felnőttképzési akkreditáció nehézkes, a szakképzés dominál, az MNT pl. minden feltételnek megfelel, mégsem kap támogatást a tevékenységéhez,
  • emelkedett a képzésről-képzésre járók száma, mert így kapják meg az egyének a megélhetéshez szükséges minimális összeget, azonban egyesek elhelyezkedni mégsem tudnak, vagy nem is akarnak?

A konferencián 5 jó felnőttképzési gyakorlatot mutattunk be, a részletes előadás anyagok a CD-n megtalálhatóak, ill. az Esélyt adunk c. kézikönyvben.


A felnőttképzési tájékozató szolgálat közművelődési modelljét Brüll Edit a BMK ig.h. vázolta fel. A ma már országosan ismert, elismert Palló Szolgáltató és Információs Rendszer (segítség a felnőttkori tanuláshoz) lényege

  • a közművelődési intézmény funkcióváltása, az intézményrendszerben dolgozó szakemberek felkészítése az új feladatokra (pl. felnőttképzési konzulens- milyen feladat munkanélküliekkel, a tanulástól elszokott felnőtt emberrel foglalkozni)
  • párhuzamos intézményrendszerekre nincs szükség, hogyan lehet a meglévő infrastruktúrára egy új tudást ráépíteni
  • az együttműködés értéke, a kapocs szerep értéke (közművelődési int., munkaügyi szervezetek, képzési szolgáltatók, képzést-állást keresők között), hiszen az a belső erkölcsi-szakmai meggyőződés vezérel, hogy amire szükség van, azt hogyan tudjuk jól szolgálni. Bővíteni kell a közművelődési intézményi célcsoportot
  • A Palló Felnőttképzési Tájékoztató Szolgálat ügyfelei száma éves szinten eléri a 600 főt a fővárosban, a honlap látogatóinak száma: 80.000.

Halmozottan hátrányos helyzetű fiatal felnőttek felzárkóztató képzési programját Czégény Ilona az újpesti Ady Művelődési Központ ig. h. mutatta be, a modell értékű képzési program keretében mintegy 20 roma fiatal vett részt, s juttattak el az elemi készségek fejlődéséhez, mint számolás, írás, olvasás, szociális, nyelvi kompetenciák (közismereti modul, az életvezetési képességek) javítása, amellyel sikeresebbek lehetnek az álláskeresésben. A képzési program része volt a konzulensek, tutorok segítő munkája. A végzettek tanúsítványt kaptak. A felnőttképzés fejlesztése a közművelődési intézményekben elnevezésű HEFOP pályázati program keretében valósult meg a program, helyi együttműködő partner az újpesti cigány kisebbségi önkormányzat volt. Személyes kapcsolati tőkével lehetett a résztvevőket megszólítani, elérni.


Tanulás idős korban c. Brüll Edit a BMK ig.h. foglalta össze a BMK által kifejlesztett

  • képzési programokat (a legnépszerűbb a "Kattints rá Nagyi", "Folytassa Nagyi" számítógépes felhasználói alapképzés)
  • különféle nemzetközi projektmunkát (pl. Grudtvig nemzetközi programban vesznek részt),
  • a hálózatszerű építkezést,
  • a kiadványokat,
  • az öntevékeny csoportokat, melyek új közösségek létrejöttét is jelentették, az idősek körében az aktív állampolgárság kifejlődött,
  • valamint a nemzetközi tapasztalatok integrálását az idősek hazai képzésébe.

Falukutatás, a falu megismerésének antropológiai módszereit Nagy Júlia a Falufejlesztési Táraság tapasztalatai alapján vázolta. Kiemelte a falu-város új szövetségének szükségességét, a lokalitás erejét a globális világban. Röviden bemutatta a módszertani falukutatás, a 100 órás bentlakásos nem formális felnőttképzés alapelemeit, a hátrányos helyzetű kistérségek, a falufejlesztés közösségi módszereit.


Nyelvtanulás új módon c. Szigeti Gábor a Bp. XIII.ker. Vízöntő Társalgási Kör szóvivője kifejtette a tanulóköri identitás és önszerveződés felerősödését e lakossági csoport- asztaltársaság keretei között. Kifejtette tapasztalatai alapján a hazai népfőiskolai mozgalom ilyen irányú szerepvállalásának hiányosságait, valamint azt, hogy a közművelődési intézmények is jobban fogadják be, segítsék elő a tanulóköri önszerveződés lábra állását.


A délutáni szabad beszélgetésen az alábbi vélemények fogalmazódtak meg a felnőttképzés fejlesztése érdekében:

  • A felnőttképzés nem csupán munkaerő piaci képzést jelent, az EMBER a legfontosabb, ezért az általános célú felnőttképzési programok elismerésére van szükség
  • A Felnőttképzési TV. a gyakorlatban eddig nem segítette elő a nem formális felnőttképzés elismerését
  • A felnőttképzési akkreditáció túl bürokratikus
  • Kiegyensúlyozottá kell tenni a szakképzés- a munkahelyen/vállalaton belüli képzések- és az általános felnőttképzés viszonyát, támogatottságát, forrásokhoz való hozzáférésének lehetőségét
  • Munkaadóknak érdeke legyen a dolgozóik felnőttképzése, a helyzet ma rosszabb, mint a rendszerváltás előtt
  • TÁMOP keretei között, valamint az akkreditációs folyamatban lehetetlen a civileknek és a közművelődési intézmény szektornak részt venni, pályázni (feltételek, likvid tőkehiány stb.)
  • A 90-es Önkormányzati TV és rendszer felülről jött, kevés a jól működő önkormányzat ma, még nem alakult ki az a polgári társadalom, hogy az önkormányzatok társadalmi szervezetek legyenek.
  • Szükség lenne a laikus képviselő testületek helyi döntés előkészítő - és hozó képességét, kompetenciáit (népfőiskolai képzési programokkal) fejleszteni

Korábbi programjaink, letölthető anyagaink: