Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség

Beszámolók a 2015-ös évre


Milyen társadalmi szükséglet hívta életre a civil kezdeményezést?

Az 1980-as évek második felében újjáéledt a népfőiskolai mozgalom, amelynek 150 éves európai és közel 100 éves magyarországi hagyományai vannak. Budapest környékén 1988-89 telén szerveződtek az első népfőiskolai tanfolyamok a Galga-mentén, a Szentendrei-sziget kistelepülésein, a Nógrád megyei Erdőkürtön. Később fokozott igény mutatkozott a kistelepülési közösségek részéről faluszemináriumok, téli népfőiskolai esték szervezésére. A programok szakmai segítőiből, volt népfőiskolásokból, későbbi polgármesterekből alakult meg a Pest megyei, Szentendrei-sziget egyik kistelepülésén Pócsmegyeren, Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség néven 1989-ben a szervezetünk, amelyet akkor mintegy 20 népfőiskolai közösség alkotott.

A falu, a közösség, a kistelepülések, a vidék értékrendjének újrateremtő erejére és az önálló-önellátó települések összefogására, a kulturális, gazdasági, társadalmi felemelkedésre szövetkeztünk, mely célok manapság is időszerűek. Tevékenységünk a Közép-Magyarország régióban, négy határos megyét is érint, s a kapcsolatok átnyúlnak az országhatárokon. Szakmai, képzési programjaink tervezésében, megvalósításában szorosan együttműködünk az 1989 óta működő Falufejlesztési Társasággal, valamint a mintegy 10 éve létrejött Falu-Tanyagondnokok Duna-Tisza -közi Egyesületével.

Az adott hivatás lényege:

  • A vidéken élő, elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytató népesség általános művelődésének segítése, a magyarságtudat, az önképzés iránti igény lehetőségei kialakítása és fejlesztése.
  • Vidékfejlesztési, agrár jellegű, a helyi tudásra és helyi cselekvésre építő képzési programok iránti igény lehetőségei , feltárása és felkeltése
  • A hátrányos helyzetű térségekben, új tanulási technikák iránti igény lehetőségei , feltárása és elterjesztése. Törekszünk arra, hogy
    • minél inkább jelen legyünk a falvakban, a különféle településeken, az ott élő emberek életében,
    • minél jobban ismerjük a kistérségek problémáit, ezért célunk ezen problémák oldása, a társadalmi sebek gyógyítása, a területfejlesztési források mozgósítása.

A tevékenység főbb formái:

Kapcsolatépítés, közösségfejlesztés, felnőttképzés, információ átadása

  • Falukutatás, faluszeminárium, kistáji népfőiskola,
  • A kompetencia alapú felnőttkori készségfejlesztés a munkaerőpiac és a társadalmi integráció valós igényei, elvárásai figyelembe vételével

Külföldi kapcsolatok

  1. Több éve kialakult a Pest megyével határos szlovákiai Ipoly-menti népfőiskolai kapcsolat. A közös munka eredménye a helyi, térségi kulturális, közösségfejlesztő programok kimunkálása, az önszerveződő képesség szakmai megerősítése, a falufejlesztés lehetőségeinek, az emberi tényezőknek a feltárása.
  2. Elkötelezettek vagyunk a határon túli magyarok civil társadalom építésének fejlesztésében Erdélyben és Kárpátalján is. Erdélyben szobrot állítottunk, adományoztunk Hármasfalu református egyházközösségének ( Szent Imre, Boldog Gizella). Kárpátalján több tanéven át Faluszemináriumot tartottunk az Ungvári Egyetem magyar szakos diákjainak és a Nagydobronyi Ref. Líceumban, melyet Kemény Bertalan vezetett.
  3. A német, dán népfőiskolai kapcsolatok, a társadalomszervezési gyakorlat, aktív állampolgárképzésben szerzett tapasztalatok cseréje, az európai kompatibilitás érdekében.

Meghatározó személyiségeink

Gódor András településfejlesztő szociológus, Dány község polgármestere, a BKNSZ alapító tagja, jelenlegi elnöke

Dr. Miklóssy Endre regionális tervező, esszéíró, a BKNSZ szakmai tanácsadója a vidékfejlesztés területén

Keresztesi József közösségfejlesztő, a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság alapítója

Varga Gyula közösségfejlesztő, a BKNSZ ifjúsági tagozata szakmai vezetője,

Nagy Júlia közművelődési szakértő, tanár, településfejlesztő, a BKNSZ ügyvezetője

A Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség 1999-től közhasznú szervezetként működik: a kulturális terület, a felnőttképzés, az ismeretterjesztés, a képességfejlesztés területén.

Jelenlegi legfőbb célunk

  • az élethosszig tartó tanulás rendszerszerű elterjesztése,
  • a közösségi művelődés, a nem formális felnőttképzés területén működő civil közösségek hálózatszerű együttműködése segítése,
  • a "Tanuló Régió" európai modelljének elterjesztése a működési területünkön.